"A jobboldali szélsőségek megjelenése a szociális és gazdasági jólét megteremtésének elmaradásához, az ebből fakadó elégedetlenséghez kötődik. A ’90-es évek elején tapasztalt alkotmányos és kormányválságok lehetőséget teremtettek számukra a hatalom megragadására, a gazdaság és a demokratikus politika intézményeinek megszilárdulásával azonban célkitűzéseik aktualitásukat vesztették. Számuk lecsökkent, bázisuk megfogyatkozott, és a populista nagylétszámú csoportok helyét a kisebb, felkészültebb, meggyőződéses szervezetek, személyek vették át, melyek a technikai fejlődéssel élve ideológiájukat ma már az interneten árulják. Ennek (ti. az ideológia) középpontjában a trianoni szerződés előtti határok visszaállítása, a főleg zsidók, cigányok és más külföldi bevándorlók elleni idegenellenesség, valamint forradalmi állapotokat is eredményező igazi társadalmi és politikai átalakulás áll; bár napjainkban jellemzően az általuk elfogadott erkölcs, mint közerkölcs védelmét is feladatuknak tartják (pl. melegfelvonulások, drogliberalizációért küzdőkkel szembeni megmozdulások)."

A szemináriumi esszében foglalt gondolatok teljes terjedelmükben a csatolmányban olvashatók.